Küldetésünk a gyógyító nevelés megújítása Magyarországon, azáltal, hogy a Camphill gyógyító nevelés módszerének megismertetésével és bevezetésével a fogyatékosság új értelmezését akarjuk elérni

Az értelmi fogyatékosságot, mint a megfigyelhető jelenségek rendkívül széles skáláját, az Egyesület véleménye szerint csak úgy lehet igazán megérteni, ha több síkon vagyunk képesek foglalkozni vele. Hiszen igen sokféle fogyatékosságot lehet leírni, de mindezek mellett a legfontosabb mégis az a tény, – amit egyébként mindenki, aki sérült emberekkel valaha is foglalkozott visszaigazol – hogy a szellemi fogyatékosok is elsősorban emberek, önálló személyiségek. A hagyományos és a nem hagyományos megközelítésnek is az a legnagyobb problémája, hogy ezt az egész jelenséget, vagyis magát az embert, mint önálló egyéniséget, kusza és a valódi problémák megértését igazán nem elősegítő módon írja le.

Pedig a szemlélet megváltoztatása rendkívül fontos dolog lenne, amit mindig a szemünk előtt kellene tartani, mert a szellemi fogyatékosság ma egy olyan hatalmas probléma, amit hajlamosak vagyunk ma még alábecsülni.

Hiszen csak Magyarországon minden 100.000 emberből 3.680 ember fogyatékos és közel 50 %-uk szellemi fogyatékosságban szenved. Vagyis Magyarországon a lakosság 3,5 %-ának valamilyen fogyatékossága van és a lakosság 1,5 %-a szellemi fogyatékos. Hasonló a helyzet a világ más országaiban is, például az Egyesült Államokban minden 100.000 emberből 3.000 a szellemi fogyatékos és 1. 500 ember egyéb fogyatékosságban szenved. Itt a lakosság 3 %-a szellemi fogyatékos és naponta 300 fogyatékos gyerek születik.

Az emberek ennek ellenére a mai napig nincsenek tisztában ennek a rendkívül nagy számú szellemi fogyatékos ember jelenlétével és ezért ma az érdeklődés és a jótékonyság elsősorban a vak, siket és mozgásfogyatékosok iránt mutatkozik meg. Miközben nem is sejtjük, hogy a mentálisan beteg emberek száma milyen katasztrofálisan magas. Jelenlétük az egészséges felnőtt világ számára óriási problémát, hazánkban a velük való embertelen bánásmód pedig szociális feszültségeket okoz, összes gazdasági és emberi vonzatával együtt.

Képzeljük csak el, hogy egy szellemi fogyatékos ember milyen hatással van az emberiségre, arra a sok emberre, akivel találkozik, a szülőkre, a tanárokra, a szomszédokra és az ismerősökre. Azt javasoljuk, hogy érdemes lenne egyszer végiggondolni azt is, hogy a különböző népesség csoportokban, így például egy adott ország kisebb és nagyobb közösségeiben és családjaiban élő egészséges felnőttekben milyen gondolatok és tapasztalatok jelennek meg, a közöttük élő fogyatékos gyerekek hatására.

Különböző képességekkel és képességhiányokkal születnek ezek a gyerekek szüleikhez és rendkívül érdekes látni azt, hogy az eltérés felfedezésének pillanatától kezdődően, hogyan változik meg az ilyen szülők élete, hogyan kezd ezzel együtt a család élete is megváltozni. Azt tapasztaljuk, hogy egy ilyen gyermek által, igen gyakran még a szomszédok élete is megváltozhat, a bennük megjelenő szimpátia vagy ellenszenv következtében.

Próbáljuk meg elképzelni, hogy az említett impressziók, hogyan kezdenek el dolgozni az emberekben. Lehet, hogy egyes emberek életének csak a peremén jelenik meg egy fogyatékos ember, de minden ember számára, elkerülhetetlenül, egy különleges vizsga az, amikor egy szellemi fogyatékos emberrel, élete során, szembekerül.

Képesek vagyunk-e magunkban felmérni, hogy mit jelent a mi számunkra az, hogy egy fogyatékos gyereket látunk például az édesanyjával felszállni egy buszra. Képesek vagyunk-e magunkban megfogalmazni azt, hogy mit jelent egy ilyen találkozás a számunkra, még akkor is, ha a belsőnkben keletkező érzések ellenszenvet sugallnak nekünk. Hiszen egy sérült gyereket látunk rendezetlen mozgással, látszólag értelmetlen és összefüggéstelen mozdulatokkal, de ha jobban belegondolunk, akkor ezek mégiscsak egy emberi lény próbálkozásai, akivel mi bizony képtelenek vagyunk kapcsolatot teremteni, és aki képtelen beszélni velünk.

Mindaddig nem fogjuk tudni megérteni a szellemi fogyatékos embereket, ameddig nem próbáljuk megérteni, hogy bármennyire is fogyatékos az a „szerszám” vagy a „hangszer” amivel megszülettek – a „játékos” akkor is megpróbál játszani rajta. A test mindaddig, amíg az át van itatva élettel, addig az emberi létezés állandó kinyilatkoztatása.

Nézzük meg ezt egy hasonlattal. Tegyük fel, hogy egy nagy zongoristának az lenne a feladata, hogy egy Beethoven szimfóniát játsszon el, de egy csodálatosan hangolt zongora helyett csak egy töredezett, tönkrement és darabjaira széteső zongorát adnánk neki. Bizony akkor is a zenészen múlna, hogy hogyan játssza majd el azt a szimfóniát, különösen akkor, ha az élete múlna rajta. Nem tehetne mást, mint azt használná, ami van. Még akkor is, ha az eredmény nem nevezhető zenének. Hasonlóképpen minden ember az élete során a saját szimfóniáját próbálja eljátszani, persze azokkal az adottságokkal, amelyekkel megszületett, ugyanúgy, ahogyan a fogyatékos gyerekek is megpróbálják eljátszani a sajátjukat, azokkal az adottságokkal amit magukkal hoztak.

Lássuk őket egy hangszernek. Ennek a hangszernek hiányoznak a húrjai vagy elhangolódott, ezért aztán csak furcsa hangokat tud adni, de ez a hangszer még így is ugyanolyan csodálatos melódiákat tud eljátszani, mint egy ép hangszer! A mi feladatunk, akik életük hivatásának választottuk, hogy sérült gyerekekkel és felnőttekkel foglalkozzunk, hogy meg tudjuk, hogy meg akarjuk hallani ezt a melódiát.

Csodálatos dolog, hogy szerte a világban egyre több olyan intézmény létesül és működik, ahol ezekhez az emberekhez ily módon közelednek, ebben a szellemben nevelik, tanítják és gyógyítják őket. A Magyarországi Camphill Egyesület azért alakult, hogy a hazai szemlélet megváltoztatása mellett, egy új rendszerű bennlakásos otthont hozzon létre és azt üzemeltesse. Ebben az otthonban, amelyik Magyarországon az első, a Camphill gyógyító nevelési módszert alkalmazzuk.